|
Gazdag Erzsi: A hóember
Udvarunkon, ablak alatt
álldogál egy fura alak.
Hóból van a keze, lába,
fehér hóból a ruhája.
Hóból annak a mindene,
szénből csupán a szeme,
vesszősöprű hóna alatt,
feje búbján köcsögkalap.
Drégely László: Tél
Varjú-csapat
Száll az égen
Itt a tél.
Hó borítja
Hegyek csúcsát,
Fuj a szél.
Barna medve
Barlangjában
Alszik már,
Megnézheti,
Aki éppen
Arra jár.
Amadé László: A szép fényes katonának
A szép fényes katonának
Arany gyöngy élete,
Csillog-villog mindenfelöl
Jó vitéz fegyvere.
Szép élet!
Víg élet!
Sose jobb nem lehet!
Hopp hát jöjjön katonának,
Ilyent ki szeret!
Szikrát üt a paripája,
Nagy városon nézik
Hogy jó lovas és vitéz is,
Mindenütt dicsérik.
Szép élet!
Víg élet!
Sose jobb nem lehet!
Hopp hát jöjjön katonának,
Ilyent ki szeret!
Donászy Magda: Március 15.
Melegebben süt ma a nap
elmúlt már a hosszú tél.
Minden házon zászlót lenget
a víg márciusi szél.
Magyarország szabadságát
ünnepeljük e napon,
Háromszínű magyar zászló
Azért leng a házakon.
Zelk Zoltán: Hóvirág
Tél eleje, tél közepe:
havas a hegyek teteje,
sehol egy árva virág -
zúzmarás a fán az ág.
Ám télutón egy reggelen,
csoda történik a hegyen:
kibújik a hóvirág,
s megrezzen a fán az ág.
Három cimbora
Sándor, József, Benedek, hozza már a meleget.
Mindhármukon hátizsák, jönnek hegyen-völgyön át.
Elöl Sándor billeg-ballag, a nyomában József baktat.
Hátul szuszog Benedek, cipelik a meleget.
Sándor viszi a mezőre, József viszi az erdőbe,
A megmaradt meleget tóba szórja Benedek.
Csendes este, téli este,
halkan hull a hó.
Csendes utcán, havas utcán
siklik egy szánkó.
Itt egy ablak, ott egy ablak,
halkan kinyílik.
Kis cipőbe, nagy csizmába,
ajándék hullik.
Reggel a sok gyermek szeme
csupa csillogás.
Vígan mondják:" Itt járt a jó
Mikulás"
Horváth Imre: Mit kívánjak nyárra?
Homokvárhoz: kupacot,
Horgászoknak: kukacot,
Hegymászóknak: nagy hegyet,
hűs fagyihoz: friss tejet,
folyópartra: fát, nagyot,
vakációt - száz napot!
Zelk Zoltán: Vakáció
Hova menjünk,
milyen tájra?
Hegyre talán
vagy pusztára?
Folyópartra
vagy erdőre?
Faluszéli
zöld mezőre?
Lepkét fogjunk
vagy horgásszunk?
Vagy mégiscsak
hegyet másszunk?
Akár erdő,
akár folyó:
gyönyörű a
vakáció!
Drégely László: Nyár
Süt a nap a rétre,
Házak tetejére,
Árnya sincs a fáknak,
Tűző napon állnak.
Kutak mélye száraz,
Fenekére láthatsz,
Marhacsorda bőgve
Fekszik ottan körbe.
Délibábos égen,
Megfordított réten,
Sehol sincs egy felhő,
Árnyat szövő kendő.
Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz
Hogy mit láttam? Elmondhatom.
De legjobb, ha lerajzolom.
Megláthatod te is velem,
csak nézd, csak nézd a jobb kezem.
Ez itt a ház, ez itt a tó,
ez itt az út, felénk futó,
ez itt akác, ez itt levél,
ez itt a nap, ez itt a dél.
Ez borjú itt, lógó fülű,
hasát veri a nyári fű,
ez itt virág, ezer, ezer,
ez a sötét gyalogszeder,
ez itt a szél, a repülés,
az álmodás, az ébredés,
ez itt gyümölcs, ez itt madár,
ez itt az ég, ez itt a nyár.
Majd télen ezt előveszem,
ha hull a hó, nézegetem.
Nézegetem, ha hull a hó,
ez volt a ház, ez volt a tó.
Drégely László: Aratás
Süt a nap, meleg van
Rekkenő a hőség,
Mégis a faluban
Jár a sok cséplőgép.
Kövér búza pereg,
Megtelnek a zsákok,
Holnap már új lisztből
Sülnek a kalácsok.
Kovács Barbara: Papírsárkány
Vigyorog a papírsárkány,
Mert repülni úgy szeret!
Hogy magasra felszállhasson,
szépen kérte a szelet.
Fújjál, fújjál, kanyarogjál,
repíts messzi tájakra!
Óvatosan szépen vigyél,
Vigyázzál a farkamra!
Hogyha vadul száguldozunk,
Kócos lesz a farkincám,
és amikor visszaérünk,
Nem ismer majd senki rám.
A szelecske szépen vitte,
sima maradt a farka.
Papírsárkány megköszönte,
integetett kacagva:
holnapután megint menjünk
Messzire és magasra!
Pálfalvi Nándor: Karácsony
Karácsony ünnepén
az a kívánságom.
Legyen boldog mindenki
ezen a világon.
Itt is, ott is mindenütt
legyen olyan béke,
mint amilyen bent lakik
az emberek szívébe.
Fésüs Éva: Karácsonykor
Karácsonykor
fényesek a felhők,
csillagokból
horgol a tél kendőt,
ráteríti
hegyek tetejére,
fenyőágnak
jégrojtos a vége.
Karácsonykor
mindenki varázsol,
meglepetés
bújik ki a zsákból,
szekrényeknek
titkos rejtekéből,
édesapám
legmélyebb zsebéből.
Karácsonyra
kalácsot is sütnek,
nincsen ennél
izgalmasabb ünnep!
Ajándékot
én is készítettem,
amíg készült,
majdnem tündér lettem.
Fésüs Éva: Álmodik a fenyőfácska
Álmodik a fenyőfácska
odakinn az erdőn.
Ragyogó lesz a ruhája,
ha az ünnep eljön.
Csillag röppen a hegyére,
gyertya lángja lobban,
dallal várják és örömmel
boldog otthonokban.
Legszebb álma mégis az, hogy
mindenki szívébe
költözzék be szent karácsony
ünnepén a béke.
Mikulás
Mikulás, Mikulás, szeretettel vártunk,
Örülünk, hogy újra itt vagy az oviban nálunk!
Megköszönjük, amit hoztál, meg is esszük mindet,
És azután jövő télig megint várunk Téged!
Osváth Erzsébet: Jön a Mikulás
Puha pihe pilinkél,
megpihen a fán,
csilingelve, csengve
közeleg egy szán.
Tornyos kucsmájában
Mikulás ül benne,
arca, orra piros
mintha festve lenne.
Huncut hópelyhecskék
bajuszára szállnak,
kacagva-nevetve
hinta-palintáznak.
Mikulás szánkóján
sok-sok fenyőfácska,
a szánon meg ott van
ezerzsebű zsákja.
Mi van a zsebekben?
Megsúgom tinéktek:
szebbnél szebb ajándék
a jó gyerekeknek.
|